Levante után
Szokásos semmitérő győzelem egy semmitérő meccsen
Tényleg úgy érzem magam, mintha Benítez el sem ment volna a csapattól: hulladék játékkal verjük a gyenge csapatokat, megy a rotáció, és közben várjuk a komolyabb ellenfeleket.
A Levanta elleni meccs legfőbb tanulsága, hogy a rendkívül szimpatikus és pótolhatatlannak tűnő Ballesteros helyett csak sikerült valahonnét leakasztani a Levanténak egy hasonló drabális tahót a csapatkapitányi karszalag alá.
Ja, és fontos lehet még az is, hogy a tartalék is veri a liga tökutolsóját. Hurrá! Ez aztán már valami.
A meccsre nem érdemes egyetlen karaktert sem pazarolni, mert tényleg meg kéne dicsérni a több százmillió forintért leigazolt Danilót, hogy milyen jó a másodosztályba való Levante ellen? Hagyjuk is. Edzőmeccsről nem írunk, csak nyáron, mert akkor nincs más látnivaló.
Ma viszont lesz: a Celta Vigo délután négy órakor tiszteletét teszi a Bernabéuban. No, ez már komolyabb meccsnek tűnik, bár sosem lehessen tudni: igaz, hogy a Celta valamikor szétverte a Barcelonát, de azóta nagyot változott a világ. A Barcelona idén sem nagyon akar megállni triplázás nélkül, és minden esélyük meg is van rá, mivel jó a csapatuk. Ellenben a miénkkel, ami gyík.
Röpködnek a hírek, hogy Ramos és CR megy, meg hogy kirúgják Pepét és Danilót, netán Zidane is mehet, de a kását nem eszik olyan forrón, ráadásul Zidane rántaná magával Pérezt is, szóval a helyzet igen bonyolult. Tovább bonyolítja, hogy ha kisöpörjük a gyengélkedő játékosokat, akkor mégis kikkel fogunk felállni jövőre, ha nem igazolhatunk a nyáron és a télen senkit? Feljön Borja mellé Ödegaard is? És akkor úgy áll fel a támadósor, hogy Jesé, Borja Mayoral, Ödegaard? Plusz Lucas Vazquez, Nacho és Carvajal a saját nevelések közül? Nem mondom: szívet melengető lenne egy ilyen csapatot látni a pályán – még Arbeloa is beszállhatna, a kapuba mehet Casilla, és akkor nyolc saját neveléssel (köztük a katalán Casillával) állnánk ki! Hallatlan teljesítmény, és bizonyára rólunk szólnának a hírek, de hogy eredmény nem lenne, az biztos. És kérdés, hogy mit akarunk látni mi, magyarok. Fontos-e nekünk, hogy a kétezer kilométerre játszó csapatunk saját nevelésekre támaszkodva küzdjön a ligában a 6-8. helyért, vagy inkább a BL-ben játsszon döntőt kevesebb canteranóval?
A mi fiaink (–Isco)
Jobb lenne a nem gyenge keretet összerázni és végre valami koncepció alapján működtetni a 20. század legjobb csapatát. Az sem baj, ha nem nyerünk BL-t. Mou-nak is megbocsátottunk. A lényeg, hogy a csapat minden ellenféllel szemben győzelmi eséllyel menjen fel a pályára, mert most már ott tartunk, hogy a hozzánk látogató Celta ellen sem biztos a győzelem (kivéve, ha Pérez úgy gondolja és hajlandó áldozni a varjakra).