Nem lehetnek büszkék magukra a fiúk...

Totál égés

Egyik csapat fiai sem. Persze, a Real égte a legnagyobbat, de azért nézzük már meg egy pillanatra a többi meccset is. Miközben az első meccsek lejátszása előtt egyértelműnek tűnt, hogy a négy továbbjutó a Barcelona, a Real, a PSG és a Bayern lesz, ehhez képest a Real idegenben kikapott 2-0-ra, a Barcelona tíz ember ellen volt csak képes 2-1-re nyerni otthon, a Bayern egy góllal verte otthon a Benficát, a PSG pedig nem volt képes elverni a totál hulladék, Európa bohóca Manchester Cityt. Szóval jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a Barcelona esélyesebb továbbjutó, de a másik három párharcból papíron már a gyengébb csapat áll jobban.

Vagy mégsem?

De még a fentiek fényében is azt mondom, hogy a PSG, a Bayern és a Real közül mi állunk a legjobban. A csapat nyilván nem felejtett el focizni a clásico óta. A baj egyértelműen a hozzáállással volt. Sajnos az aranylábú gyerekek (úgy értve, hogy a fizetésükből kiöntethetnék a lábukat tömör aranyból...) elhitték, hogy a Wolfsburg hurkalé ellenfél, és elég felküldeni a sportszárat a pályára. Látszott a csapaton, hogy takaréklángon ég, és hatalmas közhely, de sajnos ránk 100%-osan igaz volt, hogy leeresztett lelki állapotból nagyon nehéz felpörögni. Lehet, hogy a clásico is benne volt a lábakban, de ez akkor is minősíthetetlen teljesítmény volt, mivel a Barca lábaiban is benne volt a meccs, mégis úgy játszottak az ATMA ellen a második félidő első felében, mint fénykorukban.

A 23-as csapdája

Lassan több a brazil a csapatban, mint égen a csillag. Casemiro, Pepe, Marcelo, Danilo. És pont a védelemben. Ez nyilván valami tréfa vagy képrejtvény akar lenni Pérez részéről. Danilónak semmi keresnivalója ebben a csapatban. Pepe is kiírta magát idén. Carvajal, Nacho és Varane simán hozta volna a tegnapi szintet, Danilo helyére még Arbeloát is be lehetett volna állítani. Ennél nagyobb kritika nem kell. Danilót nagyon gyorsan ki kell pakolni a keretből is, és mivel Arbeloa, Pepe és Ramos sem lesz fiatalabb, keresni helyettük mást. A Castillából jelen állás szerint nem lehet, mivel a harmadosztályban edződnek (egyelőre), de akkor kell hozni máshonnét. Nem engedhetjük meg, hogy Európa topcsapatai ellen jobb hátvéd nélkül álljunk ki. Danilo a bemutatásán elmondta, hogy valóra vált álom, mindent megtesz a Realért, trófeákért jött bla-bla. Ha ennyi a maximum, akkor neki már csak egy lépés van: a lelépés.

És a támadók?

A támadó hármas megítélése nehéz egy olyan meccsen, amikor a mögöttük levő játékosoktól nem kapnak labdát. Aki látta a mérkőzést, emlékezhet, hogy Pepe és Ramos hogy mutatta az előttük levőknek, hogy menjenek már előre. CR-re világosan emlékszem, hogy többször beindult a védők között a kapu felé (biztosan Bale is, csak rá konkrétan nem emlékszem), hogy aztán visszaforduljon a leshatáron, mert nem jött a labda a lyukba. Casemirónak nem is ez a dolga, de sajnos Modrics rossz volt tegnap, Kroos pedig ismét bizonyította, hogy nincs helye ebben a csapatban - egy-egy fellángolása ellenére sem. A két szervező közül Modricsnak megbocsátom, ha egyszer rosszabbul játszik, de Kroos idén semmit nem csinált szeptember óta, úgyhogy neki már régen kitelt a becsülete.

Zidane-nak lépni kell

Mégpedig a mourinhói úton még egyet előre. Mou néhány alkalommal esélyt adott Kakának, de amikor látta, hogy nem megy vele semmire, végleg kitette a csapatból. Zidane-nak el kell jutnia ugyanide. Mivel Danilo és Kroos századszor is bizonyította: nem üti meg a szintet, ki kell őket tenni a padra. Iscót ugyanúgy, hiába volt a Wolfsburg ellen egy jó labdája meg jó tíz perce. Ráadásul ezek a játékosok pótolhatók: Lucas Vázquez, Carvajal, Nacho és James (akiben sokkal több van, nem úgy, mint Iscóban) bevethető középen és hátul. Kroos helyén talán Kovacsics is játszhatna, nem tudom elképzelni, hogy annyira rossz lenne, hogy nem tudná hozni a német szintjét.

Zidane eddig sokat tévedett (Ancelotti a fogalmatlan cseréivel talán nem?), de úgy tűnik, hogy mindig tanul a hibáiból. ZZ hozzáállása nekem nagyon szimpatikus: ha téved, elismeri, üldögél a hibái felett, elemzi őket, megpróbál kiutat találni. Talán azért olyan szimpatikus Zizou, mert ugyanilyen mentalitást látok a magyar vízilabda-válogatottnál és Benedek Tibornál. Sőt még a kézilabdázóinknál is. Nem szégyen tanulni, nem szégyen beismerni a hibát, mert csak akkor lehet elindulni a jó úton. A clásico és Zidane edzői pályafutásának első hónapjai után meggyőződésem, hogy jó úton járunk.